Hála az Úrnak, nekem nem voltak akadályaim, midőn a keresztségre készültem. Az Úr viszont megengedte Sátánnak, hogy tegye ezt a rosszat, azért, hogy az Úr Jézus megmutassa, az Ő óvó-védő kegyelmét is. Péntek délelőtt volt, midőn igyekeztem, hogy az ebéd idejében kész legyen. M, mert délután 2 órára Szentesre kellett bemennem, a vallástételi órára. Másnap, azaz szombaton lett volna a keresztség. Már többször említettem, háború utáni időkben voltak ezek az események és szűkösen volt élelem, de mi soha nem éheztünk. Tehát feltettem a savanyú káposztát főzni, a nagy tíz literes lábassal, ez két napra készült. Ehhez a sok káposztához, csak 3 evőkanál olajat lehetett elhasználni a rántáshoz. Nagyon vigyáztam, meg ne égessem a rántást. Még a mai napig is, csak éppen egy kicsikét rózsaszínre pirítom. Elkészült a rántás, pirospaprikát kicsit többet tettem bele, rátettem a káposztára, szép színe volt. Az egyik kistestvérkém kért ebédet és amint evett belőle nagyon sírt, hogy ez a káposzta szörnyen keserű. Erre édesanyám is megkóstolta, ehetetlenül keserű! Nagyon ideges lett édesanyám, hogy tönkre ment a két napra való ebéd. Azt mondta, igen erőteljes hangon nekem, hogy mivel megégettem a rántást, nem engedi, hogy holnap megkereszteljenek! Nem lehet ilyen komolytalan, felelőtlen embert megkeresztelni. Borzalmas dolog ez, hisz nincs, amit főzzünk, stb. mondta a magáét. Édesapám kint az udvaron, fát hasogatott és hallotta a nagy veszedelmet. Édesanyám, még édesapámnak is újra mondta, hogy én megégettem a rántást. Kiléptem a konyhaajtón az udvarra, hogy én nem égettem meg a rántást, mondtam sírva. Erre fordultam vissza a konyhába, amikor édesapám a baltát utánam dobta mérgében! A balta mellettem szállt el és a konyhába nyíló szobaajtó tokjába beleállt. Ha az Úr nem óvott volna meg, akkor az én hátamban áll meg a balta. Akkor én ma nem írnám ezeket a sorokat. Ez az esemény ledöbbentett mindenkit. Édesanyám kimosta vízzel a keserű főtt káposztát, friss rántást készített és ugyan olyan keserű volt, mint azelőtt volt. Ekkor, megkóstolta a törött paprikát, amit előző napokban vett, iszonyú keserű volt. Házilag készített, szép piros volt a színe, de ki kellett dobni. Ekkor édesanyám bocsánatot kért tőlem és azt mondta, így elengedlek a vallástételi órára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése