1. Születésem, ifjúkorom

Minél nagyobb a baj, a veszély, az Úr Jézus Krisztus őrző, védő kegyelme annál erősebb, annál nagyobb.

„A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk, Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.” (Zsoltárok 78:3-4)

„Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek: anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről.” (Ézsaiás 49:1)

Az Úr Isten nagy tetteivel járok. Aki sok bajt, és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz. Midőn így hetven év távlatából visszatekintek, ujjong a szívem-lelkem, hogy az Úrnak milyen gondja van a parányi por emberre. „Nincs bennem semmi jó, kegyedre érdemes, Te vagy az Üdvadó, ki Istenhez vezetsz.” Mondja egy szép ének, ezt vallom én is. A Zsoltárok könyve 71. fejezet 6. verse csodálatosan szép: „reád támaszkodom születésem óta, anyámnak méhéből, te vontál ki engem. Rólad szól az én dicséretem szüntelen.”

Tényleg, szó szerint így történt. 1933. december 31-én este, nagyon nehezen születtem meg. Az orvosok úgy nyomtak és húztak ki az anyaméhből. Egészséges, első szülött leánygyermekként adott az Úr Jézus a szüleimnek. Később derült ki, hogy gyomorsav hiánnyal élek. Az orvos, írt fel sósavpepszint, amit vízbe csöpögtetve kellett volna szednem. Anyai nagymamám véletlenül a szobánk földes padlójára csöppentett belőle, amitől a föld felhólyagosodott. Erre nagymamám azt mondta, nem engedem, hogy megmérgezzétek ezt a babát, így ő megtiltotta szüleimnek, hogy az egyébként szükséges csöppeket nekem adják. Ennek a nagymamámnak irántam érzett féltésének a következményét, kb. 15 éves koromig szenvedtem. Szüleimmel mi is, mint az átlagemberek, hurka-kolbász, szalonna, füstölt dolgokat fogyasztottunk, én viszont sokat szenvedtem emiatt. Mivel a gyomor savhiány miatt nem tudott rendesen emészteni, pár óra múlva viszontláttam, amit megettem. Vagy 5-6 naponként sokat szenvedtem a székrekedés miatt, aminek következménye a végbélrepedés tályogosodása lett, ezzel meg is műtöttek. Hála az Úrnak, mivel felhagytunk a hagyományos táplálékkal, és a jó Isten által elrendelt eledelt fogyasztottam, 1949-től kezdve előbbi panaszaim megszűntek.

MEGVÁLTÓM SZÓL NEKEM...

Megváltóm szól nekem: Gyermek, kicsiny erőd?
Nyugtot találsz bennem, leszek a segítőd!

Kar: Jézus nyugtot ád, szíve megbocsát;
Bűntől szennyes lelkemnek vére hoz tisztulást.

Szent véred, Jézusom, lemossa bűnömet,
Erőd csodás nagyon, meglágyít kőszívet.

Nincs bennem semmi jó, kegyedre érdemes,
Te vagy az Üdvadó, ki Istenhez vezetsz.

Ha érzem végnapom. Hogy ím itt a halál,
Bátran elmondhatom: Jézus mellettem áll.

J. T. Grape, 1865. / E. M. Hall (1820-1889)

Tapasztalatok élete

„Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.

Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat,
mert számát sem tudom.

Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!

Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem;
és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.

Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten,
hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek,
és minden következendőnek a te nagy tetteidet.

Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig,
mert nagyságos dolgokat cselekedtél;
kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!

Aki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk,
de ismét megelevenítesz,
és a föld mélységéből ismét felhozol minket.

Megsokasítod az én nagyságomat;
hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.”

Zsoltárok könyve 71:14-21

A fenti képen, ami a könyv borítóján is szerepel, az élet állomásai láthatóak:
születés (bölcső), újjászületés (keresztség), illetveJézus visszajövetelekor hazatérés a mennyei otthonunkba (mennyei lajtorja).

(A képet Karolin unokám készítette.)